Jelen!


Jelen!

Volt egy egész jó elemi iskolám a fél tucat között, amelyekben a nyolc osztályt végigjártam. Háború utáni idő volt. Azután osztályháborús. A Lajos utcai fiúiskolában ötödik második félévében kötöttem ki. Otthon, Óbudán, odajárt az utcából mindenki. Kórusa is volt az iskolának, egyszer elsők lettünk egy országos versenyen. Kodály Zoltán eljött a Lajos utcába kórust hallgatni.


Macskakő

Részlet a regényből: Mulatók és kéjtanyák


Zúgó fejjel indul el este tíz órakor az Axaméthy főtanácsos éjszakai razziájával. A mulatók és kéjtanyák felügyelete hivatalosan nem tartozik a megbízatásába, ám összefonódásuk az erőszak bűntetteivel olyan nyilvánvaló, hogy ismernie kell őket. A razzia útjának két fontos állomása: az első és az utolsó. A Csacska Macska a Belvárosban és a Tremmelné-féle bordély a Külső Kerepesi úton (neked: Kerepesi út, a Kerepesi út pedig: Rákóczi út).


Macskakő

Részlet a regényből: A kézjegy


Az első szűkszavú jelentést a zárai kasszabetörésről délután kapja meg Dajka doktor a budapesti rendőr-főkapitányság Ferenc József téri épületében. A szikratávíró szombaton sem alszik: jönnek és mennek a sürgönyök Közép- és Dél-Európa rendőrségeitől városunkba, ahol a földrész útjai, vasútjai keresztezik egymást; ahol tudósok, művészek, a pénz és a vér arisztokratái és a betörők találkoznak.


Macskakő

Részlet a regényből: A felállás - Acél kacsa


– Hatvan másodpercük van, amíg ideér az éjjeliőr – szólok a Zárai Első Magyar–Olasz Hitelbank (neked Zadar, Jugoszlávia) nagy pénzszekrénye előtt a barna fürtű férfinak, s előlépek a homályból. Mindaddig gyönyörködve néztem, amint érzéssel hajlítgatja kifelé a külső acéllemezt a hosszú nyelű kacsával. – Uraim – biccentek. Magyarul beszélek hozzájuk ott a messzi Adria mellékén. A három ember úgy mered rám a karbidlámpa fénypászmájánál, mint a kísértetre. Vigyorgok bamba arcuk láttán, nem tehetek mást. Napkelte előtt egy órával, amikor a legsötétebb az éjszaka csöndje, amikor a csatákat indítják, s amikor a legmélyebben alszik a polgár.


Citroën DS 19

Avagy az első novella - Nagy Gabriella kísérőszövegével


A kocsi zajtalanul futott a végtelennek tetsző pályán. Az átforrósodott betonon surrogva szaladtak a gumik, s a nyitott ablakon kellemes hűvösen húzott be a levegő. Mindeddig negyven-ötvennel vezetett, most kezdte csak ízlelgetni a sebesség örömét. Lágyan beljebb nyomta a gázpedált. Hatvan. Még beljebb. A kilométerórára nézett. Hatvanöt. Hetven. A szél halkan fütyülni kezdett az ablaküveg élén.


Vereség

Zebra

Hányinger kerülgeti a szürke, kietlen fáradtságtól. Előredobja a teherautó belsőt, kétcsapásnyit úszik, előredobja. Dob, tempó, tempó. Egy, kettő, három. Ez az egy dolga van most már. Nem nézi, mennyi még Badacsony. Éveken át magába zárja majd a végtelen perceket. úgy hívjuk, hogy Kenyér, az utcagyerek nevén.

Ma azt érzed, hogy nem bírod a tájfutást. Elmegyek veled a nyílt edzésnapra. A villamoson elmesélem, jó lehet valamire.


Zsolt

Csalog Zsolt 60. születésnapjára

Egy nap a hetvenesek végén váratlan pénz érkezik, rászánjuk, vacsorázni megyünk, Csalog meg én két lánnyal (életem szerelme az egyikük) a frissen nyílt Gyertya vendéglőbe, ma New York Bagel. Szurkolunk a helynek, nem kulináris okokból: a civil társadalom forradalma, ellenséges közegben, egyszeri magánvállalkozás, éppen csak hogy levegőhöz jut és korai halállal fog kimúlni. Mi szem-szájnak ingere. Várakozás a bárhelyiségben, szmokingos főúr felvezet. Alúr fehér kesztyűs kézzel gyújtja a gyertyát az asztalon.


Regények, évek, Budapest

– florilegium a Városról –

„Kerek Európának három város a gyöngye! Velence a vizeken, Buda a hegyen, Firenze a síkon.” (Ambrosius Calepinus: Dictionarium decem linguarum, Lugdini, 1585)


Civil ország

– a hazai frontról, 1991 –

(SZABADSÁG, MÁSFÉL SZOBA) A saját hangomat is csak akkor hallom, ha nagyon közel hajolok a nőhöz. Körül száz különféle korú és öltözetű ember zsongása, locsogása, nevetés, szipogás, kiáltás és szenvedélyes okoskodás. A konyhabenyílóban fecsegek a vékony szőkével. Árakról, a buszok fekete füstjéről, melyet a gyerekeink levegő helyett szívnak. Hogy hogyan paccolják el megint az utcaneveket, hogy milyen világban fog felnőni a kislánya. A konyhapultot ellepte száz papírtányér, az étel vihar tépte maradványaival.


Vérfarkas (1990)

Zebra

(BORBÉLYSEGÉD, A TILTÁS VARÁZSA) Ülök a borbélynál, teszem azt, a segéd lekeféli a hajat a nyakam köré kanyarított fehér lepedőről, szóródik halmokban a földre, majd egy tanuló-gyerek fel fogja seperni. Maga a békesség. Tegyük félre a képet egyelőre.

A könyveknek és filmeknek, amelyekkel az embereket a világban olcsón elszórakoztatják, az utóbbi években egyre nagyobb százaléka a kémtörténet.