Macskakő

Vigyázat, olvasnivaló! Vigyázat, irodalom!
A tizenkilencedik század végi Budapesten egy mesteri kasszabetörő banda különleges ékszert rabol. A Csacska Macska éjszakai mulatóban szerelemféltésből gyilkosságot követ el egy lány és megháborodik. A századfordulón (XX-XXI. század), egy angyalföldi beton kockaházban regényt ír a regényíró, és mestersége gondjairól: nyelvről, hazáról, filozófiáról, a világ megismerhetőségéről töpreng. A sárkánygyíkok náthában kipusztulnak, és az előember elvakogja első, tétova szavait. A török Buda alá ér, a rabmenet a marton kapaszkodik fölfelé. Gazdát cserél egy régi villanyírógép: Hermész, a Nagykövet.

Vigyázat, olvasnivaló! Vigyázat, irodalom!
A tizenkilencedik század végi Budapesten egy mesteri kasszabetörő banda különleges ékszert rabol. A Csacska Macska éjszakai mulatóban szerelemféltésből gyilkosságot követ el egy lány és megháborodik. A századfordulón (XX-XXI. század), egy angyalföldi beton kockaházban regényt ír a regényíró, és mestersége gondjairól: nyelvről, hazáról, filozófiáról, a világ megismerhetőségéről töpreng. A sárkánygyíkok náthában kipusztulnak, és az előember elvakogja első, tétova szavait. A török Buda alá ér, a rabmenet a marton kapaszkodik fölfelé. Gazdát cserél egy régi villanyírógép: Hermész, a Nagykövet.
„A regény csírája egy mozzanat volt – mondja a szerző egy interjúban –: a nagyapán teszi a szépet Kassáról a Budapesten élő nagyanyámnak, Bertuskájának... A teljes élet... Az övé, a miénk, országé-világé, elődöké és utódoké. Betörők, kurvák és magasértelmiség, vadászó nagymacskák az éjszakában, történelem, lomtalanítás, vásári ma és vásári tegnap, a Nagy Bumm, földrészek lomha vándorlása és az élet előtörténete a földön, zsenge kisgyerek, zenés kupi, a Medence a két magyar hazával, bűn és úgynevezett bűn, Király és király, nejlon néni, vengerkák, Oktogon, Pétervár, Monarchia és új birodalom, szauruszok párzása, pesti német szó, por, piszok, ékkő és pöcegödör...”
A regény mottója egy Bach-mű, a Hatszólamú ricercare dallmarészlete. A titoknak van kulcsa.

xxx

Lengyel Péter remekműve alcíme szerint detektív regény, és e csúfondáros meghatározás, a ponyvajelleg vonatkozásai a történet két fő idősíkjára utalnak, a millenniumi nagyvárossá épülő 1896-os Budapest valaha volt profán, buja, vásári, mégis polgári szabású világára (a mű szereplői alvilági svindlik, bankrablók, prostituáltak, illetve felsőbb nyomozati szervek, a történet pedig egy gyémánt hosszan tervezett elrablása, s a banda utáni hajsza körül forog), és ugyanezen helyszín mai, jóval értékvesztettebb állapotára (a narrátorok egyike a jelenkori mozgólépcsők erdejében utazva okítja unokáját a felnőttek dolgaira, a történelem tanítására, a visszafordíthatatlan szétmállásra). A regényben sok formában végigvonuló idézőjelbe helyező technika a mű szerkezeti mondandóját is megvilágítja: az összeillesztés, a részek egymás közti bonyolult viszonyait jelzi (a sokszereplős krimiben szinte mindenki kifejti a maga olvasatát, végül a műfajnak engedelmeskedve a könyv zárlatában a szerző is részben feltárja az összefüggéseket), és ezáltal a mű első bölcseleti sugallatát a világ összetettségéről, megalkotottságáról, vagy inkább megalkothatóságáról és azutáni kinyomozandó igazságáról. Szimbolikus természetesen a cím is, az írói alapkő: a macskakövek kialakítása (hat oldala) és beilleszthetősége (az ezredfordulós ünnepségekre rakják ki a körutat), teherbírása és kopása (majd mára a kövezet teljes eltűnése), többszöri szerepe a cselekményben (pl. gyilkosság), és a szóösszetétel másik fele, a macska, mely éppen a mozgékonyságra, megfoghatatlanságra utal (az egyik alaphelyszín, ahol összefutnak a szálak, a Csacska Macska bár). A világegyetem keletkezése – a világ kriminalitása – a kombinatorika (pl. a hat narrátorszólam: az elbeszélő, a bárzongorista, a nyomozó, a betörés agytrösztje, a bandavezér Király, és a rivális nők: Bóra és Buborék egymástól függő-független hálója) – mű és világ teljessége – a vágy, az élet szakadatlan lélegzése: ezek a szerkezeti nagymotívumok rajzolódnak ki a lebilincselően izgalmas, sokszínű, részletekbe menően gazdag (balzaci hagyományú, de Chandlerrel is átitatott), a modernben megújuló épülés, aztán leépülés korhű tablóját megfestő regény lapjain.Az első megjelenés óta eltelt másfél évtized semmit nem koptatott Lengyel Péter művén, sőt, az időközben kialakult vagy felbukkanó honi írói-alkotói szemléletváltások, újdonságok, elméletek többsége összefüggésbe hozható vele, vagy köszönettel tartozik neki. Mind az ismételt elérhetőség, újabb olvasók toborzása, mind a figyelem újbóli ráirányítása tekintetében indokolt e "klasszikus” regény újabb kiadása.