"A nagybetűs olvasó nevében díjaznak"Kossuth-díj 2010.

Lengyel Péter: A nagybetűs olvasó nevében díjaznak

2010. március 16.

Szívből örült Lengyel Péter író, amikor arról értesült, hogy Kossuth-díjat kap, bár nagyon meglepődött. "Nem irodalmon kívüli erényekért jelölnek, ezért úgy tekintem, hogy a nagybetűs olvasó nevében díjaznak, az ő kedvéért dolgozom, hogyne esne jól" - mondta.

(MTI) - "A demokratikus berendezkedésnek ebben a helyzetben is megvan az az óriási előnye, hogy tudhattam, értő és hiteles emberek - több bizottság egymás után -, akik ismerik a munkámat, ismerik a másét is, méltónak találnak rá" - hangsúlyozta Lengyel Péter, aki a magyar próza fellendülésében jelentős szerepet játszó regényeiért és novelláiért vehette át az elismerést hétfőn a Parlamentben.

Mint elmondta, amíg nem elégedett a regénnyel, novellával, addig nem adja ki a kezéből. Kedvence a Két sötétedés című első novelláskötet (1967), az Ogg második bolygója című sci-fi (1969), a Cseréptörés című regény (1978), amely kilenc év munkája. A Mellékszereplők című regény (1970) után következett a Rondó című novelláskötet (1982), majd a Macskakő című nagyregény (1988). A Búcsú című könyvben (1993) az édesapja, Merényi Endre fotói mellett az író 1950. augusztus 20-ról készült prózája olvasható.

"Az Oggot az első novelláskötet után engedtem meg magamnak, huszonhat évesen. Úgy éreztem, hogy ennek a műfajnak magyarul is lennie kell. Hamar kiadták a nyugatnémetek, megjelent japánul, csehül, lengyelül" - mesélte. "Nem mondanám, hogy felhagytam a sci-fi műfajjal, az irodalom ott sem tilos. A műfaj motívumai megtalálhatók a Cseréptörésben és a Macskakőben is, súlyos mozzanatként, fontos szerepben" - tette hozzá.

A Mellékszereplők című regényt betiltották, Lengyel Péter szerint "nem egy vagy két hely, hanem az egész miatt", és csak 10 év elteltével kerülhetett a nagyközönség elé. "Úgy hiszem, nem ilyen ifjúságot álmodott magának a hatalom, amikor tankkal, ágyúval teremtették meg a temetői csöndjüket. Kiadás után és előtte is, akinek odaadtam, szerették" - mondta.

Hogy min dolgozik jelenleg, titok fedi, mivel nem szeret előre beszélni olyanról, ami még nincs kész. Annyit sikerült megtudni, hogy regényt ír, amelyben szerepel egy molekula. "Azon a könyvön dolgozom, amelyik még a többinél is kedvesebb a szívemnek. Az pedig mindig a készülő."

 

Lengyel Péter író 1939-ben született Merényi Péterként. Apja, Merényi Endre gépészmérnök meghalt 1943-ban, ekkor Lengyel Sándor vegyész fogadta örökbe, az ő családnevét vette fel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) spanyol-olasz szakán végzett, 1965-ben publikálta első saját írását, a Nyár című novellát. A fent említett műveken kívül 1992-ben megjelent Holnapelőtt című "nem-regénye" is, valamint sajtó alá rendezte Ottlik Géza posztumusz megjelent regényét, a Budát. Munkáját a többi között

1983-ban József Attila-díjjal, 1995-ben Füst Milán-díjjal, 1999-ben Márai Sándor-díjjal ismerték el.