Lengyel, Péter: Cobblestone


A vast, sprawling novel linking a meticulously plotted jewel theft in 1896, Budapest to the impulsive crime of passion that sinks the plotters–and to the history of modern Hungary, of the anonymous narrator's family, and of life on earth.


Károlyi Csaba: „Ellakni, nézelődni”

Lengyel Péter Macskakő című regényéről

Lengyel Péter korábbi regényeiben egy furcsa, első látásra ellenmondásnak látszó jelenségre figyelhetünk fel. Egyrészt már korábban is egyértelmű a fölényes mesterségbeli tudása, másrészt éppen azt érezni, hogy alkotói tudata „birkózik” is vele.


Horkay Hörcher Ferenc: Kitalált történetek nincsenek

Történet és történelem


Mielőtt belefognánk mondandónk kifejtésébe, meg kell válaszolnunk egy előzetes kérdést. Alkalmas-e a történet mint műfaj arra, hogy benne szemléljük történelmünk tükörképét? A terméketlen teoretikus megfontolások helyett forduljunk magához a szöveghez – hadd szólhasson a maga védelmében: „...a működő történetnek úgy kellene hasonlítania az eredetijére, ahogy egyik tojás hasonlít a másikra. Élhessünk ebben is...” (Ponyva, Mi szerint rakjuk, avagy az amerikai rongypaplan, És 1986/41., 14.)


Hanák Péter: Hasznos ismereteket terjesztő detektív regény

Lengyel Péter: Macskakő, Szépirodalmi, 1989


Régóta szeretnék irodalmi kritikát írni. Leginkább valamilyen jó történelmi regényről, amelyben a történelem nem egy parabola cseppfolyós nyersanyaga, hanem a történet szilárd kerete, s az író nem szükségképpen a bizonyított tényekhez, adatokhoz, a valóságos szereplőkhöz, hanem a történetiséghez hí. Régóta szeretném a történelem és az irodalom közé húzott műszaki határzárat lebontani, a határokat átjárhatóvá tenni, amint azt számos író útlevél és vízum – olykor térkép – nélkül már megtette. Keresve sem találhattam volna jobb témát, jobb könyvet, mint Lengyel Péter MACSKAKŐ-jét, amely elsőrendű irodalom és hiteles történelem, időhöz és eseményhez kötött és mához szóló, s mindemellett még izgalmas és elbűvölő olvasmány is. A művelődéstörténetet és a kalandregényt a mindenütt jelen lévő író személye köti össze, aki fiákeres és tűznyelő, betörő és bárzongorista, apa és író – és minden minőségében nemkonformista rezonőr.


Csáki Judit: Cseréptörés

Lengyel Péter regényéről

Lengyel Péter könyvének főhőse felnőttként, „igaziból” mondja: cseréptörés. S aztán nem másképpen folytatja, hanem újrakezdi a játékot s az életét, egészen a legelejétől, ezerkilencszázharminckilenc szeptember negyedikétől.


Balassa Péter: Függőhíd (A Jelenkor Kiadóról)

Vörösmarty tér, 1993. június 5-én

A Mellékszereplők, Lengyel Péter 1980-ban már megjelent, sok évig az akkori kulturhivatal által elfektetett regénye, az 1956 utáni egyetemista nemzedék tablóján keresztül a szerző legjobb erényeit mutatja be: a realitás és a meseszövés hallatlanul diszciplinált egyesítését, az átszemélyesítetten tanult írásmódot és atmoszférateremtő képességet és nem utolsó sorban azt az összetéveszthetetlen elbeszélő hangot, amit jóleső felismerni az író minden lapján, itt is, a Cseréptörésben és a Macskakő remeklésében egyaránt.


Balassa Péter: Lengyel Péter, mesterdetektív

Laudáció - Füst Milán-díj 1995

A Macskakőben kétszer is elhangzik, kiemelt helyen ez a szó: megvan. Az első esetben így: „Itt az élet legközepe. Megvan.” Lengyel Pétert dicsérni, díja alkalmából felköszönteni annyit jelenthet, hogy éppen csak észrevesszük, újraolvasás közben ezt a kiemelt helyet, sietve igazat adunk neki, s máris haladunk tovább a szövegben, ahogyan ő.


Almási Miklós: Nézz vissza és annyi

Lengyel Péter: Holnapelőtt (Nemregény) 98–90–91 (Jelenkor Kiadó)

Három év jegyzeteinek, kisebb írásainak termése, válogatva, de nem korrigálva – csakúgy, ahogy az idő hozta, mostanra dokumentumként: így láttam-gondoltam-éreztem. És így láttuk, gondoltuk, éreztük. A regényíró akkor is ír, ha éppen nem regényt, csak máshonnan tekint a dolgokra: távolabbról, némileg kívülről, distanciával, Mint aki egyben látja a tegnapot-mát-holnapot, Ezekben az írásokban sem napi politikai események kommentárjait kapjuk, hanem azt a megfoghatatlant, ami a levegőben van.


Balassa Péter: Ricercare: Keresni

Lengyel Péter: Macskakő, Szépirodalmi, 1988

(LENGYEL PÉTER: MACSKAKŐ) Előrebocsátom, hogy Lengyel Péter könyvét prózánk kiemelkedő teljesítményének, eseménynek tartom. Művének megjelenése epikánk mai állapotában, sőt továbbfejlődésében: jelentékeny állomás. Állításomat ezzel az írással szeretném részletesen megindokolni, nyilván óhatatlanul kihagyva, de nem feledve sok mindent.


Alföldy Jenő: A kőkocka hét élete

Lengyel Péter: Macskakő, Szépirodalmi

„Detektív regény”-nek tünteti föl alcímében Macskakő című munkáját Lengyel Péter. Mi több, azt is odaíratja a borító tervezőjével, Benkő Annával a bő tartalomismertetéssel szolgáló födéllapra, hogy „Legújabb Aluljáró népkönyvecske”. (A Kortárs Ponyva címmel közölte folytatásokban a mű részletit.) A címlapon a szerző – Merényi Endre által készített – portréja látható, alulról megvilágítva. E világításmódot a fotós szakmában „ördöginek” mondják. A kép alatt újabb szerzői információ: „Vigyázat: zugirodalom!