Varga Lajos Márton

Lányok, kövek, slágerfoszlányok...

A hatvanéves Lengyel Péter a választásairól, a regény fesztávjáról - Varga Lajos Márton beszélgetése


Visszahúzódó ember. Nem szívesen beszél vagy egyáltalán nem is beszél arról, amit a magánéletének tekint, ami tehát véleménye szerint nem tartozik a nyilvánosságra, vagy amiben nem tekinti magát illetékesnek, amit porlékonyan jelen idejűnek, tudni nem érdemes dolognak tekint. Ebből következően nem segít feltárni életét, vonzódásait és választásait. Elhárítja a műhelyre és a művekre vonatkozó kérdéseket, mert hogy jön ő ahhoz, hogy a maga tökéletlen módján magyarázni kezdje, ami nem mindig az ő logikája szerint, gyakran előle is elrejtve zajlik, vagy a mű világaként tőle függetlenül létezik immár. S kommentár nélkül hagyja – pedig erről egyébként az írók többsége szívesen beszél – a közélet, a politika eseményeit.


Egyenrangú felek szerződnek

Varga Lajos Márton beszélgetése Lengyel Péter íróval


Ötvenhat éves, író, munkásságát ed-dig József Attila- (1983), Arany Meteor- (1986), Év Könyve- (1989), Pro Urbe- (1990) és Déry Tibor-díjjal ismerték el. Szabadfoglalkozású.



­ Miből él?

­ Honoráriumból és ha kell, szellemi segédmunkából.


Ez a város a legjobb hely a világon

Varga Lajos Márton beszélgetése Lengyel Péterrel


Az 55 éves író, nyolc kötet szerzője, Hemingway, Faulkner, Salinger, Chandler, Pirandello és mások műfordítója. Munkásságát 1965-ben a nemzetközi PEN Klub és az IWF pályázat díjával, 1983-ban József Attila-, 1986-ban Arany Meteor-, 1989-ben Év könyve és a Jövő irodalmáért, 1990-ben Pro Urbe Budapest-, 1992-ben Déry Tibor-díjjal ismerték el.